hó a subája,
Jég a cipője,
Leng a szakálla.
Zsák,zsák, teli zsák
Piros alma, aranyág.....
2012. december 3., hétfő
Télapó itt van....
Bejegyezte:Judit néni
Jókai Mór Általános Iskola könyvtárának blogja
dátum:
12/03/2012
Nincsenek megjegyzések:
2012. november 14., szerda
Közeleg a karácsony.....
Adventi koszorú készítése
Közeleg
az advent és évről-évre egyre népszerűbbek az adventi koszorúk. Nem
feltétlenül szükséges előre elkészített koszorút vásárolni.
Pénztárcakímélőbb és élvezetesebb, ha magunk készítünk egyet. Pár
szükséges alapanyagból, némi kis kézügyességgel, rövid idő alatt
hangulatos, egyedi adventi koszorút varázsolhatunk. Írásunkban
részletesen ismertetjük a szükséges hozzávalókat, valamint a koszorú
elkészítésének fortélyait.
Alapanyagok és kellékek:
Koszorúalapnak használhatunk a virágboltokban, piacokon árusított hungarocelből vagy szalmából készített 20-25 cm átmérőjű alapot, vagy drótalapot.
- Az alap borítására ízlés szerint alkalmazhatunk tuját, fenyőt, borostyánt. Ezek azért a legmegfelelőbbek, mert igen tartósak.
Feltétlenül szükségünk lesz 4 db gyertyára, amelyből hatalmas választék áll a rendelkezésünkre. Színük lehet egyforma, de akár 3 db egyszínű, a negyedik pedig eltérő. Alakra -tetszés szerint- választhatunk kicsit, vékonyat, tömzsit, hosszút, csavart gyertyát stb.
- Igen kedvelt a természetes hatású koszorú, amelyet díszíthetünk, tobozzal, bogyókkal, szeletelt szárított, naranccsal, almával. Használhatunk virágüzletben kapható ún. \\\"betűzőt\\\" is, amely általában selyemvirágból, tobozból, selyem levelekből előre elkészített kis csokor, amelynek szára műanyaggal bevont drót, hogy könnyen fel lehessen szúrni a koszorúalapra. Díszítésnek használjunk még szalagból készített masnit, amelyet már nem feltétlenül kell saját magunknak hajtogatnunk, ugyanis az előre elkészített un. \\\"gyorsmasnik\\\" is kiválóan megfelelnek. A koszorú felfüggesztéséhez is használhatunk szalagot.
A díszek rögzítésére, 0.8 mm átmérőjű drót szükséges.
Elkészítés:
1. A fenyőt és a zöldeket vágjuk fel 15 cm-es darabokra.
2. A drótból a mutatóujjunkra hajtva kis U betűket vágunk a zöldek rögzítéséhez. Ajánlatos a drót végét átlósan levágni így könnyebb lesz beszúrni az alapba.
3. A fenyőből és egyéb zöldekből 3-4 db-ot kis csokrokba fogunk, majd az alapra fektetve a száruknál fogva megtűzzük az U alakú drotokkal. Ezt a tevékenységet mindaddig csináljuk, amíg a koszorúalap teljes felületét be nem borítjuk.
4. 8 db 10 cm-es drótot levágunk majd fogóval, vagy esetleg drótvágóval megfogjuk, és akár gyertyalángnál vagy tűzhelynél a drótok végét addig melegítjük, amíg azok pirosan nem izzanak. Kettőt - kettőt a gyertyák aljába szúrunk.
5.A gyertyákat beleszúrjuk a koszorúba. Lehet egymás mellé a 4 gyertyát, lehet úgy, hogy hármat egymás mellé egyet külön, (középsővel szemben). A klasszikus és hagyományos elrendezés a koszorút négy részre osztó, szimmetrikusan betűzdelt gyertya.
6. A gyertyák közé helyezzük fel a díszeket. A bogyókat, gyümölcsöket, U alakúra hajtogatott dróttokkal rögzítsük. Ha tobozt is szeretnénk használni, akkor a tekerjük köré a drótot, csavarjuk meg erősen és így tűzzük fel a koszorúba.
7. Tűzzük a masnikat a gyertyák mellé. A drót végére kampót hajtunk, a masni közepére helyezzük, majd erősen megcsavarjuk, és feltűzzük a koszorúra.
Az első gyertyát advent első vasárnapján gyújtsuk meg, majd minden héten egy gyertyával többet.
Szerző: Szegedi Éva
Alapanyagok és kellékek:
Koszorúalapnak használhatunk a virágboltokban, piacokon árusított hungarocelből vagy szalmából készített 20-25 cm átmérőjű alapot, vagy drótalapot.
- Az alap borítására ízlés szerint alkalmazhatunk tuját, fenyőt, borostyánt. Ezek azért a legmegfelelőbbek, mert igen tartósak.
Feltétlenül szükségünk lesz 4 db gyertyára, amelyből hatalmas választék áll a rendelkezésünkre. Színük lehet egyforma, de akár 3 db egyszínű, a negyedik pedig eltérő. Alakra -tetszés szerint- választhatunk kicsit, vékonyat, tömzsit, hosszút, csavart gyertyát stb.
- Igen kedvelt a természetes hatású koszorú, amelyet díszíthetünk, tobozzal, bogyókkal, szeletelt szárított, naranccsal, almával. Használhatunk virágüzletben kapható ún. \\\"betűzőt\\\" is, amely általában selyemvirágból, tobozból, selyem levelekből előre elkészített kis csokor, amelynek szára műanyaggal bevont drót, hogy könnyen fel lehessen szúrni a koszorúalapra. Díszítésnek használjunk még szalagból készített masnit, amelyet már nem feltétlenül kell saját magunknak hajtogatnunk, ugyanis az előre elkészített un. \\\"gyorsmasnik\\\" is kiválóan megfelelnek. A koszorú felfüggesztéséhez is használhatunk szalagot.
A díszek rögzítésére, 0.8 mm átmérőjű drót szükséges.
Elkészítés:
1. A fenyőt és a zöldeket vágjuk fel 15 cm-es darabokra.
2. A drótból a mutatóujjunkra hajtva kis U betűket vágunk a zöldek rögzítéséhez. Ajánlatos a drót végét átlósan levágni így könnyebb lesz beszúrni az alapba.
3. A fenyőből és egyéb zöldekből 3-4 db-ot kis csokrokba fogunk, majd az alapra fektetve a száruknál fogva megtűzzük az U alakú drotokkal. Ezt a tevékenységet mindaddig csináljuk, amíg a koszorúalap teljes felületét be nem borítjuk.
4. 8 db 10 cm-es drótot levágunk majd fogóval, vagy esetleg drótvágóval megfogjuk, és akár gyertyalángnál vagy tűzhelynél a drótok végét addig melegítjük, amíg azok pirosan nem izzanak. Kettőt - kettőt a gyertyák aljába szúrunk.
5.A gyertyákat beleszúrjuk a koszorúba. Lehet egymás mellé a 4 gyertyát, lehet úgy, hogy hármat egymás mellé egyet külön, (középsővel szemben). A klasszikus és hagyományos elrendezés a koszorút négy részre osztó, szimmetrikusan betűzdelt gyertya.
6. A gyertyák közé helyezzük fel a díszeket. A bogyókat, gyümölcsöket, U alakúra hajtogatott dróttokkal rögzítsük. Ha tobozt is szeretnénk használni, akkor a tekerjük köré a drótot, csavarjuk meg erősen és így tűzzük fel a koszorúba.
7. Tűzzük a masnikat a gyertyák mellé. A drót végére kampót hajtunk, a masni közepére helyezzük, majd erősen megcsavarjuk, és feltűzzük a koszorúra.
Az első gyertyát advent első vasárnapján gyújtsuk meg, majd minden héten egy gyertyával többet.
Szerző: Szegedi Éva
Ha nem ragaszkodunk a hagyományokhoz, más színben is állílhatunk össze koszorút, de ügyeljünk a színek harmóniájára!
Bejegyezte:Judit néni
Jókai Mór Általános Iskola könyvtárának blogja
dátum:
11/14/2012
Nincsenek megjegyzések:
Címkék:
barkácsötlet,
karácsony
2012. október 8., hétfő
Kertjeinkben jár az ősz...
Őszi versek
Köd szitál,
hull a dér,
lepörög a
falevél:
földre szökik, szemétnek,
aki éri, ráléphet, -
sziszegő szél
söpri-hajtja,
hullongó hó
betakarja.
Hárs László: Levél az erdőből
Az erdőből egy levelet
hozott a posta reggel,
egy száraz tölgyfalevelet,
néhány sor zöld szöveggel.
Az állt rajta, hogy eljött az ősz,
a nyáridőnek vége,
most már a néma télre vár
az erdő és vidéke.
A mackó barlangjába bújt,
elköltöztek a fecskék,
a tisztásoknak zöld füvét
lerágták mind a kecskék,
nem hegedül a zenekar;
nagy most a tücskök gondja,
és újdivatú kalapot
nem visel már a gomba.
Szétosztotta a körtefa
a fanyar vackort régen,
nincsen levél a bokrokon,
és pitypang sincs a réten.
Minden lakó elrejtezett,
Üres az erdő, árva.
S a szélső fán egy tábla lóg:
"Téli szünet van, zárva."
Jung Károly: Szunnyadó mező
Szélirányba bólogat
A kukoricaszár,
Esőverte dűlőúton
Már senki se jár.
Ördögcérna bokorban
Fácántyúk lapul,
Messze nyúló barázdából
Iramlik a nyúl.
Hétmérföldes léptekkel
Közeleg a tél,
Égbe nyúló villanydróton
Muzsikál a szél.
Kányádi Sándor: Jön az ősz
Jön már az ismerős,
széllábú, deres ősz.
Sepreget, kotorász,
meg-meg-áll, lombot ráz.
Lombot ráz,
diót ver,
krumplit ás, szüretel.
Sóhajtoz nagyokat,
s harapja, kurtítja,
a hosszú napokat.
Kiss Benedek: Szüret
Megüli a por a fákat,
kondor hajat, szempillákat,
megüli a pocsolyákat,
leveleket, levélszárat.
Piszkos az ég, piszokszürke:
lomha ezüstpók bemássza.
Roggyan ló és ember lába.
Hálót dob a nap fejünkre.
Vénasszonyok, vénemberek
szőlőtőkéket tojóznak,
bütykösen fogják a földet
a venyigék. Meglapulnak.
Így készül az ihaj-csuhaj!
Még kihúzzák eddig-addig.
Pókhálós és poros a haj,
fakó őszből tarba hajlik.
Nagy László: Dióverés
Elsuhogott az a füttyös
sárgarigó délre.
Sárgul az árva diófa
zöld terebélye.
Levelek lengnek, akár a
színarany rigó-szárnyak,
elszállnak ők is a szélben
puszta határnak.
Áll a diófa, és érett
kincsei válnak tőle:
szellő ha bántja az ágat,
buknak a földre.
Szaporább kopogás, csörgés
támad, ha jön az ember,
s bottal az ágak bogára
boldogan ráver.
Földre, fejekre, kosárba
kopog a dió-zápor,
burkos dióra a gyermek
kővel kopácsol.
Már, mintha álmodnék, hallom
zaját a jó örömnek,
darálók forognak, diós
mozsarak döngnek.
Fagyban és nagy havazásban
meg kell maradnunk jónak
s tisztának is, hogy örüljünk
csörgő diónak.
Majd csorgó hó levén ring a
picike dió-csónak,
s lomb zöldül újra a füttyös
sárgarigónak.
Bejegyezte:Judit néni
Jókai Mór Általános Iskola könyvtárának blogja
dátum:
10/08/2012
Nincsenek megjegyzések:
Címkék:
őszi hangulat,
versek
2012. szeptember 17., hétfő
Könyvtári olvasópályázat
Kedves Könyvmolyok!
Október elejétől indul az új pályázat, melynek témája: Geronimo Stilton.
Az ő műveiből/történeteiből lesznek a feladatok, amelyeket folyamatosan kell majd megoldani.
Havonta 2 művét választom ki, ezekből teszem fel a kérdéseket, és a pályázat a tanév végéig tart.
Azok, akik minden hónapban minden feladatot megoldanak, nos, ők lesznek a legesélyesebb díjazottak!
Lesznek olyan feladványok is, amikor rajzolni kell. Ezek különdíjban részesülnek.
A feladatlapok a könyvtárban lesznek elérhetőek !
Sikeres munkát kívánok!
Október elejétől indul az új pályázat, melynek témája: Geronimo Stilton.
Az ő műveiből/történeteiből lesznek a feladatok, amelyeket folyamatosan kell majd megoldani.
Havonta 2 művét választom ki, ezekből teszem fel a kérdéseket, és a pályázat a tanév végéig tart.
Azok, akik minden hónapban minden feladatot megoldanak, nos, ők lesznek a legesélyesebb díjazottak!
Lesznek olyan feladványok is, amikor rajzolni kell. Ezek különdíjban részesülnek.
A feladatlapok a könyvtárban lesznek elérhetőek !
Sikeres munkát kívánok!
Bejegyezte:Judit néni
Jókai Mór Általános Iskola könyvtárának blogja
dátum:
9/17/2012
Nincsenek megjegyzések:
2012. augusztus 28., kedd
Közeleg az új tanév....
Sokak örömére, sokak bánatára, de: szeptember 3-án megkezdődik az új tanév!
A könyvtár rendezett állományával vár Titeket, Könyvmolyok!
Remélem, hogy sokat pihentetek a nyári vakáció ideje alatt és újúlt erővel vetitek bele magatokat a tanulásba és ezzel együtt a könyvtárlátogatásba!
Várok Minden Érdeklődőt!
Judit néni
A könyvtár rendezett állományával vár Titeket, Könyvmolyok!
Remélem, hogy sokat pihentetek a nyári vakáció ideje alatt és újúlt erővel vetitek bele magatokat a tanulásba és ezzel együtt a könyvtárlátogatásba!
Várok Minden Érdeklődőt!
Judit néni
Bejegyezte:Judit néni
Jókai Mór Általános Iskola könyvtárának blogja
dátum:
8/28/2012
Nincsenek megjegyzések:
2012. június 8., péntek
Ó,IÓ, CIÓ, ÁCIÓ,KÁCIÓ, AKÁCIÓ, VAKÁCIÓÓÓÓÓÓÓ!
Kedves Gyerekek!
a tartós tankönyveket kedd délutánig vissza kell hoznotok - hiánytalanul- a könyvtárba!
Azok, akik még szépirodalmi, ismeretközlő könyvvel vagy netán könyvekkel tartoznak, sürgősen rendezzék tartozásaikat, mert ellenkező esetben életbe lép a késedelmi kamat számítása ! ( lásd Könyvtárhasználati szabályzat pontjai!).
Bejegyezte:Judit néni
Jókai Mór Általános Iskola könyvtárának blogja
dátum:
6/08/2012
Nincsenek megjegyzések:
2012. május 21., hétfő
Figyelem,figyelem!
Közeledik a tanév vége (ennek bizonyára örültök)-, és ez azt is jelenti a könyvtárba látogatók, a beiratkozott olvasók számára, hogy lejár a könyvek kölcsönzési ideje.
Kérem, hogy május 31-ig minden kikölcsönzött könyvet hozzatok vissza a könyvtárba!
Judit néni
Közeledik a tanév vége (ennek bizonyára örültök)-, és ez azt is jelenti a könyvtárba látogatók, a beiratkozott olvasók számára, hogy lejár a könyvek kölcsönzési ideje.
Kérem, hogy május 31-ig minden kikölcsönzött könyvet hozzatok vissza a könyvtárba!
Judit néni
Bejegyezte:Judit néni
Jókai Mór Általános Iskola könyvtárának blogja
dátum:
5/21/2012
Nincsenek megjegyzések:
2012. április 18., szerda
A Madarak és Fák Napja
MADARAK ÉS FÁK NAPJA (05.10)
KÖNYVAJÁNLÓ:
MESÉK:
Állatmesék (Andersen, Grimm). Egmont-klasszikusok sorozat
(Az aranylúd, A hét holló, A brémai muzsikusok)
Andersen, Hans Christian- Zwerger, Lisbeth: Hüvelyk Kati
Andersen, Hans Christian: A rút kiskacsa
Esti állatmesék (szerk. Boldizsár Ildikó, ill. Elek Lívia), Novella Kiadó, Bp., 2002
(Az okos kakas, A kiskakas gyémánt félkrajcárja, A pávatollakkal ékeskedő szarka, A róka és a gólya lakomája, A hiú kakas, A róka és a holló, A holló meg a bagoly, Az ökörszem és a medve, A varjú lánykérőben, A három csibe, Mese a falánk tyúkocskáról, Mese a fecskéről, A kormos varjú, a holló és a csóka meséje)
Esti mesék a boldogságról (szerk. Boldizsár Ildikó, ill. Rényi Krisztina), Novella Kiadó, Bp., 2005 (A galamb, A csalogány és a rózsa, A Kék Madár)
Kányádi Sándor: Meddig ér a rigófütty? (ill. Csíkszentmihályi Berta), Cartaphilus kiadó, 2010
Lagerlöf, Selma: Nils Holgersson csodálatos utazása
A legszebb La Fontaine mesék (Halász Gábor szerk.), Alexandra, 2010
A gólya és a róka, A róka és a holló, A a kakas és a róka, A farkas és a daru
Miler, Zdenek: A vakond és a sas
A gólya és a róka, A róka és a holló, A a kakas és a róka, A farkas és a daru
Miler, Zdenek: A vakond és a sas
Szutyejev, V.: Kispipi és kisréce
Bejegyezte:Judit néni
Jókai Mór Általános Iskola könyvtárának blogja
dátum:
4/18/2012
Nincsenek megjegyzések:
Címkék:
könyvajánló,
mesék
Madara és Fák Napja 2012.május 10.
tiszteletére "Madarak, Fák és Ember " címmel olvasó-és rajzpályázatot hirdetünk.
A feladatlap a könyvtárban átvehető, a rajzokat "Kedvenc madaram" címmel készíthetitek el.
Az ősz, a tél, a tavasz, a nyár bőséges kínálatot nyújt számotokra madarakból.
A feladatlap a könyvtárban átvehető, a rajzokat "Kedvenc madaram" címmel készíthetitek el.
Az ősz, a tél, a tavasz, a nyár bőséges kínálatot nyújt számotokra madarakból.
Bejegyezte:Judit néni
Jókai Mór Általános Iskola könyvtárának blogja
dátum:
4/18/2012
Nincsenek megjegyzések:
Címkék:
Madarak és Fák Napja,
május 10,
pályázat
2012. március 20., kedd
Tavasz van.....
Tavaszköszöntő
Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek
hoz majd meleget,
nincs több fázás, boldog, aki él.
Weöres Sándor
Március 18. Sándor napja
Végre megjött Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat Sándor, József és a hivatalos tavaszkezdés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” Sándor napján kezdenek fújni a böjti szelek.
A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a fagyos télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz. Sándor napja sokfelé kedvelt vetőnap. Az e napon elvetett zabból, árpából, fehér babból jobb termés vártak.
Március 19. József napja
Szokásokban a három nap közül leggazdagabb József napja, ami a kis Jézus gondviselőjének, a názáreti ácsmesternek, Józsefnek az ünnepe is.
József a meleghozók társaságába tartozik. Az a tavasz első napjának ünnepe. Megszólalnak a madarak, "Szent József kiosztotta nekik a sípot."A tavasz kezdőnapjaként ünnepelték.
Ha József napján rossz az idő, az sok halottat jelent azon az éven, így tartották az Ipoly mentén.
Az Alföldön a szivárványból jósoltak a termésre ezen a napon. Ha József napján szivárványt látni, és annak a sárga csíkja szélesebb, jól terem majd a búza. Ha vörös, akkor sok lesz a bor. Azt is mondják, amilyen az idő József napkor, olyan lesz Péter-Pálkor, az aratáskor.
A népi tapasztalat azt mutatja, hogy az első meleg napok megérkeztek. Most már sok helyen kieresztik a méheket a kaptárból, kitisztogatják a kaptárokat a gondos méhészek. Ezen a napon érkeznek az első fecskék. Ide kapcsolódik ez a kedves mondás: "Fecskét látok, szeplőt hányok!" A gólyákat is ezen a napon várják vissza.
A gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek az ünnepe. A három jeles nap közül (Sándor, József, Benedek) szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. József napja után már kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet a földbe .
Március 21. Benedek napja
A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak.
A neve napján vetett hagymát gyógyító erejűnek tartották.
Ide kapcsolódnak az időjóslók. Ha Benedek napján dörög az ég, száraz lesz a nyár.
E „három zsákos”együttes megfigyeléséből alakult ki az a néphit, hogy ha ilyenkor "fényes" az idő, vagyis felhőtlen, kék az ég, akkor bő termésre, hosszú, meleg nyárra és jó esztendőre számíthatunk.
Mindez azt igazolja, hogy Sándor, József, Benedek napja az új tavasznak, az új élet kezdetének szimbóluma. Az a "pillanat", amikor végérvényesen meghátrál a legyőzhetetlennek tűnő hideg tél, és az emberi szívekbe is beköltözhet a reményt hozó kikelet.
Kikelet hava
A téltemető lassan elvirul,
és szirmot bont a pirosló hunyor.
Az égbolton nem tobzódnak komor
hófellegek, és nem süvölt vadul
a szél. A kertben már vígan dalol
egy rigó, bokrok közt nyílik alul
az ibolya, és számolatlanul
bodobács jön a lapos kő alól.
Én könnyű szívvel, csupasz fák alatt
tavaszt szagolni járok, és — habár —
időnként Sándor, József, Benedek
megtréfál, nem hoz elég meleget,
azért a télnek vége van, ha már
a Kos jegyébe vándorol a Nap.
A zsákos emberek
Sándor, József, Benedek,
ők a zsákos emberek.
Vajon mi van zsákjukban,
s bízhatunk e hármukban?
Sándor, József, Benedek,
zsákban hoznak meleget.
Ám ha száját nem jól kötik,
a meleg biz` mind kiszökik!
Szegény Sándor, bár cipelte,
neve napján hideg lelte!
Egér mászta meg tán zsákját,
s elrágta a zsákja száját?
József sem járt szerencsével,
hidegfront jött heves széllel.
Korán reggel fagyott nagyot,
az ő zsákja léket kapott?
Benedeknek zsákja lapos,
holnap után semmit se hoz!
Rosszul kötötte be száját,
s elhagyta a meleg zsákját.
Én bizony ezt másra hagyom,
mert Albert napja ősszel vagyon!
Nem hozhatok jó meleget,
pedig napozni szeretek...
Emőke, Gábor, Irénke,
hoznátok meleget végre?
Emánuel, válts meg minket,
s te Gedeon, hozd e kincset!
Ne érjen már ilyen szégyen,
hogy meleghozó Hugó légyen!
Ha más hát nem, Árpád apánk,
zsákban hozd a meleget ránk!
Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek
hoz majd meleget,
nincs több fázás, boldog, aki él.
Weöres Sándor
Március 18. Sándor napja
Végre megjött Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat Sándor, József és a hivatalos tavaszkezdés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” Sándor napján kezdenek fújni a böjti szelek.
A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a fagyos télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz. Sándor napja sokfelé kedvelt vetőnap. Az e napon elvetett zabból, árpából, fehér babból jobb termés vártak.
Március 19. József napja
Szokásokban a három nap közül leggazdagabb József napja, ami a kis Jézus gondviselőjének, a názáreti ácsmesternek, Józsefnek az ünnepe is.
József a meleghozók társaságába tartozik. Az a tavasz első napjának ünnepe. Megszólalnak a madarak, "Szent József kiosztotta nekik a sípot."A tavasz kezdőnapjaként ünnepelték.
Ha József napján rossz az idő, az sok halottat jelent azon az éven, így tartották az Ipoly mentén.
Az Alföldön a szivárványból jósoltak a termésre ezen a napon. Ha József napján szivárványt látni, és annak a sárga csíkja szélesebb, jól terem majd a búza. Ha vörös, akkor sok lesz a bor. Azt is mondják, amilyen az idő József napkor, olyan lesz Péter-Pálkor, az aratáskor.
A népi tapasztalat azt mutatja, hogy az első meleg napok megérkeztek. Most már sok helyen kieresztik a méheket a kaptárból, kitisztogatják a kaptárokat a gondos méhészek. Ezen a napon érkeznek az első fecskék. Ide kapcsolódik ez a kedves mondás: "Fecskét látok, szeplőt hányok!" A gólyákat is ezen a napon várják vissza.
A gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek az ünnepe. A három jeles nap közül (Sándor, József, Benedek) szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. József napja után már kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet a földbe .
Március 21. Benedek napja
A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak.
A neve napján vetett hagymát gyógyító erejűnek tartották.
Ide kapcsolódnak az időjóslók. Ha Benedek napján dörög az ég, száraz lesz a nyár.
E „három zsákos”együttes megfigyeléséből alakult ki az a néphit, hogy ha ilyenkor "fényes" az idő, vagyis felhőtlen, kék az ég, akkor bő termésre, hosszú, meleg nyárra és jó esztendőre számíthatunk.
Mindez azt igazolja, hogy Sándor, József, Benedek napja az új tavasznak, az új élet kezdetének szimbóluma. Az a "pillanat", amikor végérvényesen meghátrál a legyőzhetetlennek tűnő hideg tél, és az emberi szívekbe is beköltözhet a reményt hozó kikelet.
Kikelet hava
A téltemető lassan elvirul,
és szirmot bont a pirosló hunyor.
Az égbolton nem tobzódnak komor
hófellegek, és nem süvölt vadul
a szél. A kertben már vígan dalol
egy rigó, bokrok közt nyílik alul
az ibolya, és számolatlanul
bodobács jön a lapos kő alól.
Én könnyű szívvel, csupasz fák alatt
tavaszt szagolni járok, és — habár —
időnként Sándor, József, Benedek
megtréfál, nem hoz elég meleget,
azért a télnek vége van, ha már
a Kos jegyébe vándorol a Nap.
A zsákos emberek
Sándor, József, Benedek,
ők a zsákos emberek.
Vajon mi van zsákjukban,
s bízhatunk e hármukban?
Sándor, József, Benedek,
zsákban hoznak meleget.
Ám ha száját nem jól kötik,
a meleg biz` mind kiszökik!
Szegény Sándor, bár cipelte,
neve napján hideg lelte!
Egér mászta meg tán zsákját,
s elrágta a zsákja száját?
József sem járt szerencsével,
hidegfront jött heves széllel.
Korán reggel fagyott nagyot,
az ő zsákja léket kapott?
Benedeknek zsákja lapos,
holnap után semmit se hoz!
Rosszul kötötte be száját,
s elhagyta a meleg zsákját.
Én bizony ezt másra hagyom,
mert Albert napja ősszel vagyon!
Nem hozhatok jó meleget,
pedig napozni szeretek...
Emőke, Gábor, Irénke,
hoznátok meleget végre?
Emánuel, válts meg minket,
s te Gedeon, hozd e kincset!
Ne érjen már ilyen szégyen,
hogy meleghozó Hugó légyen!
Ha más hát nem, Árpád apánk,
zsákban hozd a meleget ránk!
Bejegyezte:Judit néni
Jókai Mór Általános Iskola könyvtárának blogja
dátum:
3/20/2012
Nincsenek megjegyzések:
Címkék:
névnapok,
tavaszi páláyzat,
tavaszköszöntő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)