Még néhány nap, és elérkezik a régen várt pihenés időszaka, a téli szünet.
Úgy tűnik, hogy idén is fehér lepel nélküli lesz a karácsonyunk, de bízom benne, hogy sokat lustálkodva, kikapcsolódva fogjátok eltölteni ezt az időszakot.
Sok-sok ajándékot kaptok, közöttük könyvek is lesznek, és majd az olvasás is belefér a programjaitok közé.
Mindenkinek nagyon békés, meghitt ünnepeket kívánok!
November az utolsó őszi hónap a naptár szerint. Az időjárás e hónapban már egyre téliesebb oldalát mutatja: jellemzően ebben a hónapban hullik először hó hazánkban, illetve a hajnali, 2 méteren is mérhető fagyok gyakorisága is megnő. A hideg szelek a hónap végére az utolsó színes faleveleket is letépik.
Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 0-2, míg a jellemző maximum hőmérséklet 7-9 oC, 40-56 mm csapadék hullik a hónap folyamán és jelentősen visszaesik a napsütéses órák száma. Míg október folyamán még 140-170 órát süt a nap, addig novemberben már csak 50-80 órányi napfény a jellemző. Gyakoriak a szürke, ködfelhős, komor napok, melyek sokakra álmosító, lehangoló hatással vannak.
.
Október 21. – Szent Orsolya napja
Október 21-én Szent Orsolyára emlékezünk, aki 383. körül társnőivel együtt mártírhalált halt. Helyenként az ősz legjelentősebb eseményének, a szüretnek az ünnepét tartották Orsolya napján. A káposztát, amit jó minél tovább, az első kisebb fagyokig kint tartani, ezen a napon gyűjtötték be. A takács és a szabó céhek előszeretettel választották Orsolyát patronájuknak.
Orsolya napja különlegesnek számított, ugyanis ezen a napon lehetett megfigyelni, hogy milyen lesz a téli időjárás. A hajdúböszörményi pásztorok úgy tartották, hogyha Orsolya-napkor szép az idő, akkor karácsonyig meg is marad.
Október 26. – Szent Dömötör napja
Szent Dömötör a pásztorok patrónusa a 4. századi nagy keresztényüldözések idején vértanúhalált halt. A pásztornak októberben kellett elszámolnia egész nyári munkájával, vagyis azzal, hogyan vigyázott a rá bízott állatokra: ezt a legtöbb helyen október 26-án, Dömötör napján végezték el, méghozzá a rováspálca segítségével.
Ez egy hosszú, két félből álló bot volt, amelyre tavasszal feljegyezték, hogy mennyi állattal ment el a pásztor – ha visszatértekor túl sok hiányzott, azzal el kellett számolnia. -
A pásztorok elszámolása Szent Dömötör napjára esett. Ekkor dőlt el, hogy a pásztor szolgálatát újabb egy évre meghosszabbítják, vagy másik gazdához kell szegődnie.
A juhászok elszámolását bezáró mulatságokat juhászbálnak, juhásztornak, juhtornak, juhdérmációnak és dömötörözésnek is nevezték. Gyakran egy álló hétig tartott a mulatság, amit „dömötörhétnek” neveztek.
Szent Dömötör időjárásjósló nap is, az e napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartották.
Október 20. – Szent Vendel napja
Szent Vendel skót királyfi volt, aki Rómába való zarándoklata után remeteként, koldulásból élt. Miután megfeddték tétlenségéért, Vendel pásztornak szegődött.
Szent Vendel életmódjának a híre hamar elterjedt, és számos földműves kereste fel, hogy beteg jószágait megáldja. Szent Vendel ezáltal a pásztorok égi patrónusává vált, akinek nagy tiszteletét mutatta az a sok szobor, amiket a falvak szélén állítottak föl, és azok az oltárok, amik az állattartásból élő vidékek templomait díszítik.
Szent Vendel a pásztorok patrónusa. A pásztorok a szentet maguk közül valónak tartották: köpenyben, széles karimájú kalapban, bottal és juhokkal, kutyákkal ábrázolták; napját munkaszünettel tisztelték meg.
Az állatállományban fejét felütő betegség ellen hozzá könyörögtek vagy éppen haragját látták a bajban. Ha nem Mihálykor, akkor ezen a napon számoltak el a gazdáknak a nyájjal, és kapták meg cserében fizetségüket.
Októberi szokások, hiedelmek
Október hónapunk neve a latin October, „Nyolcadik” hónapnévből ered, mivel a régi római naptárban az évkezdő márciustól számítva ez volt az év nyolcadik hónapja.
Nálunk régen az októbert Mindszent havaként vagy Őszhóként ismerték.
Az évnek ebben a szakaszában elődeink betakarították a termést és megkezdték a szüretelést.
Ehhez a hónaphoz is számos népszokás, hiedelem kapcsolódik. Ismerkedjünk meg velük!
Októberi jeles napok
Október 4. – Assisi Szent Ferenc napja 1182-ben született Assisiben, a ferences rend megalapítója, aki az evangéliumi szegénységet, alázatosságot és irgalmasságot hirdette.
Egyes vidékeken úgy vélték, hogy a vetésre a legalkalmasabb a Ferenc-heti búzahét, vagyis az október 4-e körüli napok.
Máshol Ferenc napja szüretkezdő napnak számított, amikor a gazdák kimentek a szőlőbe és kanászostorral durrogtattak a hegyen, hogy elriasszák a gonosz szellemeket.
Szokás volt az ezen a napon ültetett kotlós alá egy nyírfaágat tenni, hogy azzal megvédjék őket az ártó, gonosz hatalmaktól, míg a csirkék ki nem kelnek.
Assisi Szent Ferenc napjához számos hagyomány köthető.
Október 15. – Ávilai Szent Teréz napja
Ávilai Szent Teréz karmelita rendi római katolikus szerzetesnő volt, akit a magyarok Nagy Szent Teréznek is neveznek. Szent Teréz halálának napján (október 4.) az egyház Assisi Szent Ferencről emlékezett meg, így Ávilai Szent Teréz emléknapját másnapra tették.
Azonban a naptárreform következtében október 4-ét (Ferenc napját) október 15-e követte, így Szent Teréz ünnepe október 15-e lett.
Ahol nem Ferenc-napon, ott Teréz napján kezdték a szüretet, különösen az egri („terézszedés”) és a Balaton-felvidéki borvidéken, ahol nagy mulatságokat, szüreti bálokat tartottak e nap táján.
A Bánságban és Bácskában e nap dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak és kenyeret sem süthettek az asszonyok, mert mindez bajt, veszedelmet hozhatott a ház lakóira.
Október 16. – Szent Gál napja
Az ír misszionárius – aki egyes források szerint St. Gallen megalapítója, más adatok szerint névadója volt – 620. október 16-án halt meg.
Baranyában úgy tartják ettől a naptól kezdve érik a makk, ami a sertések kedvelt eledele volt. Halászó vidékeken Gál napján tartják az utolsó nagy halászatot, mert utána a halak a folyómeder mélyére ássák magukat, és ezután halat fogni már nem lehet.
