Október 21. – Szent Orsolya napja

 

Október 21-én Szent Orsolyára emlékezünk, aki 383. körül társnőivel együtt mártírhalált halt. Helyenként az ősz legjelentősebb eseményének, a szüretnek az ünnepét tartották Orsolya napján. A káposztát, amit jó minél tovább, az első kisebb fagyokig kint tartani, ezen a napon gyűjtötték be. A takács és a szabó céhek előszeretettel választották Orsolyát patronájuknak.

     Orsolya napja különlegesnek számított, ugyanis ezen a napon lehetett megfigyelni, hogy milyen lesz a téli időjárás. A hajdúböszörményi pásztorok úgy tartották, hogyha Orsolya-napkor szép az idő, akkor karácsonyig meg is marad.

 

Október 26. – Szent Dömötör napja

     Szent Dömötör a pásztorok patrónusa a 4. századi nagy keresztényüldözések idején vértanúhalált halt. A pásztornak októberben kellett elszámolnia egész nyári munkájával, vagyis azzal, hogyan vigyázott a rá bízott állatokra: ezt a legtöbb helyen október 26-án, Dömötör napján végezték el, méghozzá a rováspálca segítségével.

 Ez egy hosszú, két félből álló bot volt, amelyre tavasszal feljegyezték, hogy mennyi állattal ment el a pásztor – ha visszatértekor túl sok hiányzott, azzal el kellett számolnia. -  

 A pásztorok elszámolása Szent Dömötör napjára esett. Ekkor dőlt el, hogy a pásztor szolgálatát újabb egy évre meghosszabbítják, vagy másik gazdához kell szegődnie.

 A juhászok elszámolását bezáró mulatságokat juhászbálnak, juhásztornak, juhtornak, juhdérmációnak és dömötörözésnek is nevezték. Gyakran egy álló hétig tartott a mulatság, amit „dömötörhétnek” neveztek.

 Szent Dömötör időjárásjósló nap is, az e napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartották.

 

 

Október 20. – Szent Vendel napja

 

Szent Vendel skót királyfi volt, aki Rómába való zarándoklata után remeteként, koldulásból élt. Miután megfeddték tétlenségéért, Vendel pásztornak szegődött.

 

Szent Vendel életmódjának a híre hamar elterjedt, és számos földműves kereste fel, hogy beteg jószágait megáldja. Szent Vendel ezáltal a pásztorok égi patrónusává vált, akinek nagy tiszteletét mutatta az a sok szobor, amiket a falvak szélén állítottak föl, és azok az oltárok, amik az állattartásból élő vidékek templomait díszítik.

 

Szent Vendel a pásztorok patrónusa. A pásztorok a szentet maguk közül valónak tartották: köpenyben, széles karimájú kalapban, bottal és juhokkal, kutyákkal ábrázolták; napját munkaszünettel tisztelték meg.

Az állatállományban fejét felütő betegség ellen hozzá könyörögtek vagy éppen haragját látták a bajban. Ha nem Mihálykor, akkor ezen a napon számoltak el a gazdáknak a nyájjal, és kapták meg cserében fizetségüket.

 

Októberi szokások, hiedelmek

Október hónapunk neve a latin October, „Nyolcadik” hónapnévből ered, mivel a régi római naptárban az évkezdő márciustól számítva ez volt az év nyolcadik hónapja.

Nálunk régen az októbert Mindszent havaként vagy Őszhóként ismerték.

Az évnek ebben a szakaszában elődeink betakarították a termést és megkezdték a szüretelést.

 Ehhez a hónaphoz is számos népszokás, hiedelem kapcsolódik. Ismerkedjünk meg velük!

 

Októberi jeles napok

 

Október 4. – Assisi Szent Ferenc napja 1182-ben született Assisiben, a ferences rend megalapítója, aki az evangéliumi szegénységet, alázatosságot és irgalmasságot hirdette.

Egyes vidékeken úgy vélték, hogy a vetésre a legalkalmasabb a Ferenc-heti búzahét, vagyis az október 4-e körüli napok.

Máshol Ferenc napja szüretkezdő napnak számított, amikor a gazdák kimentek a szőlőbe és kanászostorral durrogtattak a hegyen, hogy elriasszák a gonosz szellemeket.

Szokás volt az ezen a napon ültetett kotlós alá egy nyírfaágat tenni, hogy azzal megvédjék őket az ártó, gonosz hatalmaktól, míg a csirkék ki nem kelnek.

 Assisi Szent Ferenc napjához számos hagyomány köthető.

 

Október 15. – Ávilai Szent Teréz napja

 

Ávilai Szent Teréz karmelita rendi római katolikus szerzetesnő volt, akit a magyarok Nagy Szent Teréznek is neveznek. Szent Teréz halálának napján (október 4.) az egyház Assisi Szent Ferencről emlékezett meg, így Ávilai Szent Teréz emléknapját másnapra tették.

 

Azonban a naptárreform következtében október 4-ét (Ferenc napját) október 15-e követte, így Szent Teréz ünnepe október 15-e lett.

Ahol nem Ferenc-napon, ott Teréz napján kezdték a szüretet, különösen az egri („terézszedés”) és a Balaton-felvidéki borvidéken, ahol nagy mulatságokat, szüreti bálokat tartottak e nap táján.

A Bánságban és Bácskában e nap dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak és kenyeret sem süthettek az asszonyok, mert mindez bajt, veszedelmet hozhatott a ház lakóira.

 

Október 16. – Szent Gál napja

 

Az ír misszionárius – aki egyes források szerint St. Gallen megalapítója, más adatok szerint névadója volt – 620. október 16-án halt meg.

Baranyában úgy tartják ettől a naptól kezdve érik a makk, ami a sertések kedvelt eledele volt. Halászó vidékeken Gál napján tartják az utolsó nagy halászatot, mert utána a halak a folyómeder mélyére ássák magukat, és ezután halat fogni már nem lehet.

 

 

 

"Itt van az ősz, itt van újra...."

Kedves Gyerekek!

Október van, csodás ősz, elkezdtünk egy új tanévet.

Az előző tanév igen furcsán fejeződött be, nem találkoztunk, nem volt iskola, nem működött a könyvtár.

A sok-sok könyv csendben pihent, nem bolygatta őket senki sem...

Most a tanév első hónapjaiban ugyanúgy várnak Titeket, Olvasókat a könyvek, és én.

Állománygyarapodás nem történt az elmúlt fél évben, de a régi, megszokott könyvek, sorozatok megtalálhatóak a könyvtárban.

A nyitva tartás látható a könyvtár ajtaján, ettől a hónaptól minden délután nyitva van már a könyvtár, jöhettek olvasni!