2020. november 18., szerda

Novemberi népi megfigyelések,jeles napok

November az utolsó őszi hónap a naptár szerint. Az időjárás e hónapban már egyre téliesebb oldalát mutatja: jellemzően ebben a hónapban hullik először hó hazánkban, illetve a hajnali, 2 méteren is mérhető fagyok gyakorisága is megnő. A hideg szelek a hónap végére az utolsó színes faleveleket is letépik.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 0-2, míg a jellemző maximum hőmérséklet 7-9 oC, 40-56 mm csapadék hullik a hónap folyamán és jelentősen visszaesik a napsütéses órák száma. Míg október folyamán még 140-170 órát süt a nap, addig novemberben már csak 50-80 órányi napfény a jellemző. Gyakoriak a szürke, ködfelhős, komor napok, melyek sokakra álmosító, lehangoló hatással vannak.

  • november 11.: Márton napja. A sok-sok “libás” népszokás mellett időjárás jóslási hagyománya is van ennek a napnak. Úgy tartják, hogy borús Márton, borús telet jelent, illetve Márton napi esőre fagy, szárazság következik. Ha Márton napján a lúd jégen jár, Karácsonykor sárban botorkál, s ha a körötte lévő napokon is napos az idő, ha „Márton nyara van”, akkor igen kemény hideg tél jön.
  • november 12-25.: Átlagosan ezen időszakban következik be az első havazás hazánkban, míg a fővárosban átlagosan november 18-22. között hullik először hó.

 

  • november 14-21.: Ekkor figyelhetőek meg a Leonidák-meteorraj hullócsillagai. A Leonida elnevezés onnan ered, hogy az Oroszlán (Leo) csillagkép irányából látható a meteorok érkezése. Intenzitása változó, attól függően, hogy a Föld épp napközelben van-e.
  • november 19: Erzsébet megmutatja a decembert, ha ugyanis ezen a napon esik, akkor enyhe lesz a tél. S nem feledendő, ha „Erzsébet megrázza a pöndölyét”, azaz napján esik a hó, lészen hó karácsonykor is.
  •  
  • november 20.: A Balaton legkorábbi befagyása. Zách Alfréd jegyezte fel, hogy 1914-ben ezen a napon már jég volt hazánk legnagyobb tavának felszínén.
  • november 23.: 1977. november 23-án bocsátották fel a Meteosat-1 -et, az első európai meteorológiai műholdat. A műhold Afrika fölött, az Egyenlítő magasságában kering a Földdel együtt. Onnan készít képeket.

 

  • november 25.: Katalin napja. Ilyenkor a néphagyomány szerint a lányoknak megjósolhatják a leendő férjük nevét. Ezen kívül sok helyen “Katalin ágat” tesznek vízbe, hogy Karácsonyra kizöldüljön. És természetesen időjósló hiedelmek is fűződnek a naphoz: “Ha Katalin kopog, Karácsony locsog”. Azaz a Katalin napi időjárással ellentétes idő lesz Karácsonykor.

.

  • november 30.: András napja. Fehér András, rossz év, Víg András, víg év.
Az András napján leszelt, besózott, a 12 hónapról elnevezett hagymakarikák kalendáriuma szerint azok a hónapok, amelyeken újév reggeléig elolvad a só, esősek lesznek majd.

 

2020. október 9., péntek

Október 21. – Szent Orsolya napja

 

Október 21-én Szent Orsolyára emlékezünk, aki 383. körül társnőivel együtt mártírhalált halt. Helyenként az ősz legjelentősebb eseményének, a szüretnek az ünnepét tartották Orsolya napján. A káposztát, amit jó minél tovább, az első kisebb fagyokig kint tartani, ezen a napon gyűjtötték be. A takács és a szabó céhek előszeretettel választották Orsolyát patronájuknak.

     Orsolya napja különlegesnek számított, ugyanis ezen a napon lehetett megfigyelni, hogy milyen lesz a téli időjárás. A hajdúböszörményi pásztorok úgy tartották, hogyha Orsolya-napkor szép az idő, akkor karácsonyig meg is marad.

 

Október 26. – Szent Dömötör napja

     Szent Dömötör a pásztorok patrónusa a 4. századi nagy keresztényüldözések idején vértanúhalált halt. A pásztornak októberben kellett elszámolnia egész nyári munkájával, vagyis azzal, hogyan vigyázott a rá bízott állatokra: ezt a legtöbb helyen október 26-án, Dömötör napján végezték el, méghozzá a rováspálca segítségével.

 Ez egy hosszú, két félből álló bot volt, amelyre tavasszal feljegyezték, hogy mennyi állattal ment el a pásztor – ha visszatértekor túl sok hiányzott, azzal el kellett számolnia. -  

 A pásztorok elszámolása Szent Dömötör napjára esett. Ekkor dőlt el, hogy a pásztor szolgálatát újabb egy évre meghosszabbítják, vagy másik gazdához kell szegődnie.

 A juhászok elszámolását bezáró mulatságokat juhászbálnak, juhásztornak, juhtornak, juhdérmációnak és dömötörözésnek is nevezték. Gyakran egy álló hétig tartott a mulatság, amit „dömötörhétnek” neveztek.

 Szent Dömötör időjárásjósló nap is, az e napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartották.

 

 

Október 20. – Szent Vendel napja

 

Szent Vendel skót királyfi volt, aki Rómába való zarándoklata után remeteként, koldulásból élt. Miután megfeddték tétlenségéért, Vendel pásztornak szegődött.

 

Szent Vendel életmódjának a híre hamar elterjedt, és számos földműves kereste fel, hogy beteg jószágait megáldja. Szent Vendel ezáltal a pásztorok égi patrónusává vált, akinek nagy tiszteletét mutatta az a sok szobor, amiket a falvak szélén állítottak föl, és azok az oltárok, amik az állattartásból élő vidékek templomait díszítik.

 

Szent Vendel a pásztorok patrónusa. A pásztorok a szentet maguk közül valónak tartották: köpenyben, széles karimájú kalapban, bottal és juhokkal, kutyákkal ábrázolták; napját munkaszünettel tisztelték meg.

Az állatállományban fejét felütő betegség ellen hozzá könyörögtek vagy éppen haragját látták a bajban. Ha nem Mihálykor, akkor ezen a napon számoltak el a gazdáknak a nyájjal, és kapták meg cserében fizetségüket.

 

Októberi szokások, hiedelmek

Október hónapunk neve a latin October, „Nyolcadik” hónapnévből ered, mivel a régi római naptárban az évkezdő márciustól számítva ez volt az év nyolcadik hónapja.

Nálunk régen az októbert Mindszent havaként vagy Őszhóként ismerték.

Az évnek ebben a szakaszában elődeink betakarították a termést és megkezdték a szüretelést.

 Ehhez a hónaphoz is számos népszokás, hiedelem kapcsolódik. Ismerkedjünk meg velük!

 

Októberi jeles napok

 

Október 4. – Assisi Szent Ferenc napja 1182-ben született Assisiben, a ferences rend megalapítója, aki az evangéliumi szegénységet, alázatosságot és irgalmasságot hirdette.

Egyes vidékeken úgy vélték, hogy a vetésre a legalkalmasabb a Ferenc-heti búzahét, vagyis az október 4-e körüli napok.

Máshol Ferenc napja szüretkezdő napnak számított, amikor a gazdák kimentek a szőlőbe és kanászostorral durrogtattak a hegyen, hogy elriasszák a gonosz szellemeket.

Szokás volt az ezen a napon ültetett kotlós alá egy nyírfaágat tenni, hogy azzal megvédjék őket az ártó, gonosz hatalmaktól, míg a csirkék ki nem kelnek.

 Assisi Szent Ferenc napjához számos hagyomány köthető.

 

Október 15. – Ávilai Szent Teréz napja

 

Ávilai Szent Teréz karmelita rendi római katolikus szerzetesnő volt, akit a magyarok Nagy Szent Teréznek is neveznek. Szent Teréz halálának napján (október 4.) az egyház Assisi Szent Ferencről emlékezett meg, így Ávilai Szent Teréz emléknapját másnapra tették.

 

Azonban a naptárreform következtében október 4-ét (Ferenc napját) október 15-e követte, így Szent Teréz ünnepe október 15-e lett.

Ahol nem Ferenc-napon, ott Teréz napján kezdték a szüretet, különösen az egri („terézszedés”) és a Balaton-felvidéki borvidéken, ahol nagy mulatságokat, szüreti bálokat tartottak e nap táján.

A Bánságban és Bácskában e nap dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak és kenyeret sem süthettek az asszonyok, mert mindez bajt, veszedelmet hozhatott a ház lakóira.

 

Október 16. – Szent Gál napja

 

Az ír misszionárius – aki egyes források szerint St. Gallen megalapítója, más adatok szerint névadója volt – 620. október 16-án halt meg.

Baranyában úgy tartják ettől a naptól kezdve érik a makk, ami a sertések kedvelt eledele volt. Halászó vidékeken Gál napján tartják az utolsó nagy halászatot, mert utána a halak a folyómeder mélyére ássák magukat, és ezután halat fogni már nem lehet.