Október 21. – Szent Orsolya napja

 

Október 21-én Szent Orsolyára emlékezünk, aki 383. körül társnőivel együtt mártírhalált halt. Helyenként az ősz legjelentősebb eseményének, a szüretnek az ünnepét tartották Orsolya napján. A káposztát, amit jó minél tovább, az első kisebb fagyokig kint tartani, ezen a napon gyűjtötték be. A takács és a szabó céhek előszeretettel választották Orsolyát patronájuknak.

     Orsolya napja különlegesnek számított, ugyanis ezen a napon lehetett megfigyelni, hogy milyen lesz a téli időjárás. A hajdúböszörményi pásztorok úgy tartották, hogyha Orsolya-napkor szép az idő, akkor karácsonyig meg is marad.

 

Október 26. – Szent Dömötör napja

     Szent Dömötör a pásztorok patrónusa a 4. századi nagy keresztényüldözések idején vértanúhalált halt. A pásztornak októberben kellett elszámolnia egész nyári munkájával, vagyis azzal, hogyan vigyázott a rá bízott állatokra: ezt a legtöbb helyen október 26-án, Dömötör napján végezték el, méghozzá a rováspálca segítségével.

 Ez egy hosszú, két félből álló bot volt, amelyre tavasszal feljegyezték, hogy mennyi állattal ment el a pásztor – ha visszatértekor túl sok hiányzott, azzal el kellett számolnia. -  

 A pásztorok elszámolása Szent Dömötör napjára esett. Ekkor dőlt el, hogy a pásztor szolgálatát újabb egy évre meghosszabbítják, vagy másik gazdához kell szegődnie.

 A juhászok elszámolását bezáró mulatságokat juhászbálnak, juhásztornak, juhtornak, juhdérmációnak és dömötörözésnek is nevezték. Gyakran egy álló hétig tartott a mulatság, amit „dömötörhétnek” neveztek.

 Szent Dömötör időjárásjósló nap is, az e napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartották.